Bul iske der kezinde aralasqan memleket din men dástúrdiń tizginin teń ustap, osy taraptaǵy aqparattyq jumysty barynsha saýatty júrgizýge tyrysýda.
Sói degen belgili dintanýshy Keńshilik Tyshqan din Islamdy ata dástúrden bólip qaraýdyń qanshalyqty qaýipti ekenin egjei-tegjeili aityp berdi.
Dalanews.kz sarapshynyń pikirin oqyrman nazaryna usynady.
...
Salt-dástúr belgili bir ulttyń bolmysy men tanymynan habar beretin qundylyqtar jiyntyǵy. Eshbir din halyqtyń qadym zamannan beri qalyptasqan ádep-ǵurpyn, ómir saltyn túpkilikti, túbegeili túrde qiratýdy, ózgertýdi kózdemeidi.
[caption id="attachment_68441" align="alignnone" width="2560"]
Din - sol halyqtyń nanym-seniminde qoǵamdy keri tartatyn qubylystar, atap aitqanda ádiletsizdik pen zulymdyqtyń, jabaiylyq pen nadandyqtyń kórinisteri baiqalsa, oǵan qarsy shyǵady. Biraq, mundai kórinister sirek bolady.
Sebebi, salt-dástúr halyqtyń talǵam tarazysynan ótken, tanymynda bekip, ǵasyrlar boiy qoldanysta júrgen, ulttyń tarapynan tolyq maquldanǵan ádet-ǵuryptyń altyn sandyǵy. Demek, sana deńgeiinde súzgiden ótip, qabyldanǵan dúnieler.
Iá, qazaqtyń ata dástúrine din Islam aitarlyqtai yqpal etti. Jer betindegi myń san musylmannyń as-aýqatynan bastap, kiim kiisi men júris-turysyna deiin ortaq uqsastyqtar bar. Dini senim adamnyń qoǵamǵa degen kózqarasyna mindetti túrde áserin tigizedi. Áitse de dástúrdiń baǵzy zamannan bekigen qalybyna, qaǵidasy men qundylyqtaryna qarsy shyǵý, oǵan qarsy kúresý Islamnyń tabiǵatyna jat.
Salt-dástúr dinniń negizgi dińgegi sanalatyn kanondaryna, dogmalaryna qaishy kelgen kezde ǵana Islam mundai ádet-ǵurypty qabyldamaidy. Islam dininiń arǵy-bergi tarihta dástúrge qarsy shyǵyp, oǵan soǵys jariialaǵan kezi sirek.
Al Ábý Hanifa mazhaby salt-dástúrdegi qaishylyqtarǵa túsinistikpen, keshirimmen qaraidy. Ábý Hanifa mazhabynda "dástúrden shyǵarý" degen qaǵida qalyptasqan. Dástúrmen úilesetin, alaidy dinge tompaq keletin máselege kelgende pátýa shyǵarý úshin osy qaǵidaǵa júginedi, bul Islam dinindegi diplomatiianyń kórinisi.
Ultymyzdyń ata dástúri Islam dinimen qabattasyp, sabaqtasyp ǵasyrlar boiyna qatar damyp keledi.
Bizdi, adamzat balasyn Jaratýshy ie tiline, tegine, túsine qarai túrli ulttarǵa bólgen. Bul – taǵdyr. Al din Islamda taǵdyrǵa iman etý, oǵan sený degen túsinik bar. Siz myna dúniege shyr etip kelgende óz yrqyńyzben bir ulttyń ókili bolyp jaratylǵan joqsyz. Bul pesheneńizge jazylǵan buiryq. Tiisinshe, árbir ulttyń ózine tán dástúri, tanym, talǵamy, geografiialyq ornalasýyna sai ózindik ereksheligi bar. Islam jahandyq dinge ainalyp, túrli-túrli eldiń tabaldyryǵynan attaǵan ýaqytta dástúrdi tárk etip, eshbir halyqtyń ádet-ǵurpyn tabanǵa taptaǵan joq.
Osy kúnge deiin din men dástúrdiń arasynda dúnieni dúrliktirgen daý týyndaǵan emes, týyndamaidy da. Álbette, dástúrdi de ozyǵy bar, tozyǵy bar. Búgingi dáýirdiń talabyna jaýap beretin, suranystan qalmaǵan, kerisinshe qaita túlep, jańasha reńkke ie bolǵan salt-dástúrdi ozyq deimiz.
Al tozyǵy she? Halyqty kádesine jaramai, ábden tozyǵy jetken, ulttyń talǵamymen úilespeitin salt-dástúrdi Islam dini qabyldamaidy.
Islam dininiń eń basty erekshiligi – óziniń eń basty qundylyqtaryna keraǵar kelmeitin ádet-ǵuryp, salt-dástúrdi qazirgi tilmen aitqanda integratsiialai biledi. Toq eterin aitqanda, Islam dini salt-dástúrdi teriske shyǵarmaidy.
